Egy a közelmúltban megtartott konferencián jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy október elején elfogadták a középtávú nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát, amelyre azért volt szükség, mert hiába világszínvonalú a magyar élelmiszerlánc-biztonság mégis nélkülözhetetlen, hogy hosszú távon megfeleljen a világon lezajló új kihívásoknak.

 
„Az élelmiszerlánc-biztonság jövője” című nemzetközi szakmai konferencián a vidékfejlesztési miniszter kijelentette: „Az 1990-es évekig elsősorban az élelmiszerlánc egyes kritikus pontjaira koncentráltunk. Úgy láttuk és látjuk, a 2000-es évek elejétől újfajta, modern élelmiszerbiztonságot feltételező megközelítést kell alkalmaznunk, ahol a figyelemnek már a teljes élelmiszerlánc minden elemére ki kell terjednie.
 
A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy olyan átfogó stratégiát dolgozott ki, amely korábban a szakterületen még nem létezett. A stratégia elfogadását széles körű szakmai véleményezés előzte meg, amelynek végén fogadták el a dokumentumot. A 2013-2022 közötti időszakot felölelő stratégia főleg keretjellegű feladatkitűzéseket, az elkövetkezendő évek fő fejlesztési prioritásait határozza meg. A dokumentum elfogadása után megkezdődött a benne foglalt 11 program, tervezett intézkedéseinek részletes kidolgozása, valamint ezek összehangolása a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal már most sikerrel futó projektjeivel.
 
Gyorsaság és hatékonyság
 
A kidolgozott dokumentum szerint, a meglévő már jól működő élelmiszerlánc-biztonsági felügyelet alapjain olyan átfogó rendszert kell létrehozni, amely a bejelentéstől, észleléstől a fogyasztók egészségének veszélyeztetettsége és pánikhelyzet kialakulása nélkül elvezethetnek a megalapozott, bizonyítékokon alapuló elhárításig és vádemelésig. Ezért olyan országos hatáskörű, gyors reagálású, tapasztalt egység felépítése szükséges, amely a rendkívüli események kezelését hatékonyan es megbízhatóan koordinálná.
 
Az első lépés az információ gyűjtés és feldolgozás a kor szellemének megfelelő fejlesztése. Ugyanis az élelmiszerlánc komplexitása jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. A forgalmazott élelmiszerek mind nagyobb hányadát teszik ki a magasan feldolgozott, illetve a kényelmi termékek, amelyek előállításában gyakran nagyszámú vállalat érintett egyetlen termék esetében is. Ugyancsak jellemzővé vált, hogy e termékek előállításához felhasznált anyagok – illetve gyakran a késztermékek is – gyakran kontinensnyi távolságból, több közvetítőn keresztül érkeznek a célországba. E folyamat jelentősen megnehezíti az élelmiszerlánc nyomon követési feladatait, a kockázatelemzéshez szükséges adatgyűjtést és az élelmiszer-biztonsági esemény esetén a termékek visszahívását, az érintettek számának, növekedésének megakadályozását, a felelősség megállapítását és a számonkérést.
 
Az egész folyamatban igen fontos a kockázatelemzés – és azon belül is a kockázatbecslés – rendszerének megerősítése. A kockázatbecslés egyszerre jelent komplex toxikológiai elemzéseket, epidemiológiai felmeréseket, a fogyasztói (felhasználói) szokások és a kitettség, valamint a környezeti terhelés hatásainak értékelését. Itt egy olyan tudományos tudásbázis létrehozását, bővítését és folyamatos továbbfejlesztését látja szükségesnek az anyag, amely naprakész és azonnal felhasználható. Ezt azonban csak úgy lehet megteremteni, ha a tudományos-, szakmai, civil szervezetekkel, köztestületekkel, társhatóságokkal, termelő vállalatokkal, stb. folyamatos az együttműködés.
 
Labor hálózati fejlesztés befejezése
 
A stratégia egyik fő célkitűzése, a laborhálózat korszerűsítése mára elengedhetetlenné vált. A laborok mérései, szakmai munkája természetesen megfelelő, de a rendszer racionalizálása szükséges. A korábbi megyei laborhálózat helyett a regionális hálózat kialakítása még nem fejeződött be, ezt végig kell vinni, amely a laborok együttműködését erősíthetné.
 
Külön kiemelten szerepel a dokumentumban az információ és a szakmai ismeretek közvetítése a társadalom egész területén. Az oktatásban az óvodától a felsőoktatásig a tudományos kutatásig mindenütt jelen kell lenni az élelmiszer-biztonság kérdésének és ismeretének. Ezért ennek megszervezését is célul tűzi ki az anyag. A tudás és a folyamatok ismerete fontos tényező a társadalom számára is, a megelőzés területén sőt a lakosság maga is információs forrás lehet a visszásságok elkerülésére.
 
Magyarország élelmiszerlánc-biztonsági rendszerének legfontosabb változása, hogy a korábban a végtermékre koncentrálódott ellenőrzés helyett az egész élelmiszerlánc komplex megelőző jellegű felügyelete irányába mozdult el és ezt az irányt erősíti a stratégia is. Ez azonban egy igen szerteágazó terület. Az alapanyag előállítástól a feldolgozás és az értékesítés egész területét kell felügyelni, amelynek elsődleges célja, hogy minél korábban lehessen kiszűrni a problémákat. Idetartoznak a növényegészségügyi veszélyek, ahol egyrészt fontos a növények termelését fenyegető kárósítók, másrészt növényvédő szerek alkalmazásának vizsgálata, de a járványos állatbetegségek elleni fellépés és az élelmiszer mikrobiológiai veszélyek is.
 
Léteznek már ezen a területen jól működő rendszerek hazánkban, ilyen a százéves Állategészségügyi Szolgálat és a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat. Ráadásul az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008-ban meghozott törvény egy egyesített hatósági rendszer alapjait teremtette meg, amely nemzetközi mércével is példaértékű módon képes megvalósítani az élelmiszer lánc megelőző és előrelátó felügyeletét.
 
Új veszélyek kiszűrése
 
Új veszélyek is felmerültek azonban ezen a területen, amelyekre választ kel adni az élelmiszerlánc-biztonsági felügyeletnek. Ugyanis a globalizáció folytán a világkereskedelem fokozódásával hazánkban eddig ismeretlen vagy szokatlan kórokozók jelentek meg. A magyar lakosság szervezete nem ellenálló az ilyen, eddig ismeretlen kórokozókkal szemben, ezért gyakori fertőzéseket okoznak, amelynek gyógyítására megelőzésére figyelmet kel fordítani.
 
A teljes élelmiszerlánc-vertikum látható részének nettó árbevétele 12-13 ezer milliárd forint évente. A szektorban kiugróan magas a be nem vallott bevételek, jövedelmek aránya, például - becslések szerint - csak a hús- és tojáságazatban eléri ennek részaránya a 45-55 százalékot.
 
Ezért szintén hangsúlyt kap a stratégiában a fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem hatékonyságának fejlesztése, amelynek során „zéró toleranciát” hirdetnek meg. Ez a terület egyrészt kárt okoz a tisztességesen gazdálkodóknak, másrészt egészségügyi veszélyt jelent a lakosságra. Ezen a területen is kiemelt fontosságú az együttműködés a társhatóságokkal (pl. NAV, GVH, nemzetközi nyomozati hatóságok) és a lakossággal. Új nyomon követési rendszerek létrehozását, pontos minőségi előírások meghatározását, az online-kereskedelem ellenőrzését és jogszabályok szigorítását látja többek között szükségesnek a dokumentum.
 

Minderre azért is van szükség, mert Magyarországon – szakértői becslések szerint – évente 3 millió ember betegszik meg élelmiszertől, de az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz. A nemzetgazdaságnak az ilyen jellegű megbetegedések évente akár több száz milliárd forint terhet jelenthetnek, a kezelési költségek, a munkából való kiesés és a táppénz miatt. A megbetegedések jelentős része helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával megelőzhető lenne

Újra Borvacsora...

bor.hu

 

Belépés