Ünnepeljünk malaccal! - Egy kiváló minőségű sertéshús minden ízében különleges

A magyar konyha egyik nélkülözhetetlen alapanyaga a sertéshús. Az év végi karácsonyi-szilveszteri időszakban az ünnepi asztalra biztosan kerül szaftosabb sült vagy ropogós pecsenye, sült oldalas, töltött dagadó, rántott hús. Egy kiváló minőségű sertéshús minden ízében különleges. Ünnepeljünk malaccal!


A sertés

Mint minden egészséges ételnek, a vöröshúsnak, köztük a sertéshúsnak is fontos szerepe van a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásban. A sertéshúsból készült étel a családi és a társadalmi ünnepek, vendégváró asztalok egyik fő fogása, jó okkal. A sertéshús fogyasztása gasztronómiai élmény, tápanyag gazdagsága miatt táplálkozásunk szerves része, fontos ásványianyag, zsír-, fehérje- és vitaminforrásunk. Lássuk, mi mindenre jó a sertéshús!

Napi ajánlott bevitel

A sovány sertéshús (például a karaj) az egészségtudatos táplálkozásba is nagyszerűen beleillik, mert zsír és koleszterin tartalma egyaránt alacsony. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Egy egység például: 10 dkg sovány sertéshús, baromfi, marha, borjú (nyers tömeg), 5 dkg sovány felvágott, 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott.

Aminosavak

Ezek a húsok kellő arányban tartalmaznak olyan esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Már napi 50 g hús elfogyasztása is fedezi egy ember teljes esszenciális aminosav-igényét, valamint fehérjeszükségletének 20%-át.

Vas

A vöröshúsok (ezen belül a sertéshús is) a benne található felbecsülhetetlen értékkel bíró, kiemelkedő vastartalomnak köszönhetően nyerik el vörös színüket. Minél vörösebb tehát a hús színe, annál magasabb annak vas tartalma. A vasnak a vörösvértestek felépítésében és a szervezet oxigénellátásában is kiemelkedő szerepe van, nélküle az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez, kellő mennyiségű jelenléte ezért nélkülözhetetlen a szervezet életképessége szempontjából. Mivel a vasat szervezetünk nem képes előállítani, beviteléről táplálkozással kell gondoskodnunk. Különösen a hölgyeknek magas a vas igénye, gyermekáldás, terhesség, szoptatás idején ez a szükséglet ráadásul megduplázódik. A vashiányos vérszegénység az egyik leggyakoribb hölgyeket érintő hiánybetegség. Ha a vérszegénység tüneteit érzékeljük magunkon, romlik a koncentrációs készségünk, fázékonyak és fáradékonyak vagyunk, lehangoltnak, gyengének érezzük magunkat, sápadtak vagyunk és gyakorta megszédülünk, és hajlamosak vagyunk a fertőzésekre, vérszegénységre kell gyanakodnunk avas pótlásáról gondoskodni kell.

B-vitamin

A sertéshúsok jelentős mennyiségben tartalmazzák a B-vitamin csoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12) is. A B-vitaminok biztosítják testünk sejtjeiben a normális zsír és fehérje anyagcserét és támogatják az idegrendszert például a stressz jobb kezelésében. A sertéshúsnak különösen kiemelkedő a sokak által agyserkentő vitaminnak nevezett vízoldékony B1-vitamin tartalma.

A sertéshús B12 vitaminja genetikai anyagunk, a DNS, az RNS, valamint a haemoglobin felépítéséhez kell; az egészséges vérképzés és a jól működő idegrendszer támasza. Ez a vitamin a természetben csak állati eredetű élelmiszerekben (pl. húsfélék, tej és tejtermékek, tojás) található meg, hiánya működési zavart okozhat az idegrendszerben. Mivel az idősödő szervezetekben csökken a B12 felszívódása, hiánya súlyosabb következményekkel járhat.

Nátrium, kálium, kálcium, cink

Megfelelő arányban található benne nátrium (85mg/100gr) és kálium (442mg/100gr), amelyek együttesen játszanak szerepet a szervezet vízegyensúlyának megtartásában és a szív normális ritmusának biztosításában.

A csontjainkat alkotó, azt védő kalcium (16,9 mg/ 100 Gr) és az immunrendszert erősítő cink (2,6 mg/100 Gr) tartalmának köszönhetően pedig e húsfélék fogyasztása a még fejlődésben lévő szervezet számára is igen hasznos.

A hazai sertésállomány fajta összetétele és a takarmányozás az alapja annak, hogy kiváló minőségű húsok kerülhessenek feldolgozásra. A gyártók kínálatukban szem előtt tartják az egészséges táplálkozás igényét és a különböző fogyasztói rétegek keresletének történő megfelelést.

Koleszterin okosan

Mint minden állati eredetű élelmiszer, a húsok is tartalmaznak több-kevesebb mennyiségben koleszterint, amely normál esetben nem káros a szervezetünkre, kizárólag a magas koleszterinszinttel élőknek kell odafigyelnie a bevitt mennyiségre. Minél soványabb a hús, annál alacsonyabb annak koleszterintartalma, amit a hús sütéséhez használt zsiradékkal sokszorozunk meg.  Ha a sertéshúst kevés zsiradékkal vagy a reformkonyha egyéb fortélyait felhasználva, pl. repce olajon, vagy párolva, esetleg sütőzacskóban sütve készítjük el még azok is büntetlenül élvezhetik annak kellemes ízvilágát, akiknek magasabb a koleszterinszintjük. Érdekességképpen: 10 dkg sovány sertéshús fele annyi koleszterint sem tartalmaz, mint a csökkentett zsírtartalmú vaj.

Kiváló minőségű sertéshús

A sertésállomány fajta összetétele és a takarmányozás az alapja annak, hogy kiváló minőségű húsok kerülhessenek feldolgozásra. A gyártók kínálatukban szem előtt tartják az egészséges táplálkozás igényét és a különböző fogyasztói rétegek keresletének történő megfelelést.

Sertés húsrészek

Fejhús

A fejhúst elsősorban a téli, disznótoros időszakban fogyasztjuk, hiszen az egyik jellemző alapanyaga a kocsonyának és a disznósajtnak. Számos vidéki háztartásban ugyanakkor dívik még, hogy a fejhúst megfüstölik és kenyérrel, savanyúsággal uzsonnára vagy tízóraira falatozzák. 

Oldalas

Az oldalas is a „nehezebb” húsfélék közé sorolható, így ezt is a hidegebb hónapokban fogyasztják leginkább. Ugyanakkor rendkívül változatosan elkészíthető: fogyaszthatjuk egyben sütve, főzelékek feltétjeként, vagy zöldségekkel párolva is. A fokhagymás oldalas a téli időszak egyik legnépszerűbb étele.

Csülök

A csülök is a tartalmas sertésételek közé tartozik. A sertés mellső lábait hívjuk első csülöknek, míg a hátsó lábaknál a comb alatt helyezkedik el a hátsó csülök. A csülök népszerű fogás egyben sütve, ilyen például a magyar konyha egyik tradicionális étele, a csülök Pékné módra. Főzve, párolva is fogyasztható, leginkább savanyúsággal, de pörköltet is készítenek belőle. Füstölve is szívesen fogyasztják, gondoljunk a bablevesre.

Dagadó

A dagadó a sertés hasaalja, amelyet általában megtöltve sütnek meg. De ez a szaftos húsféleség a töltött káposztába is kiváló, sőt összedarálva fasírtnak is ízletes.

Hosszú- és rövidkaraj

A sertés egyik legsoványabb – és a szűzpecsenyével együtt –, egyik legértékesebb része. A rövid karaj a farok felőli, a hosszú a fej felőli része a sertésnek. Igen sokrétűen elkészíthető, hiszen süthetjük egyben, szeletben és ez az egyik legkedveltebb rántotthús alapanyag.

Tarja

A nyári grillezések legnépszerűbb kelléke a sertéstartja, amely kitűnő ízű, kissé szaftos húsféle. Előnye, hogy a benne található vékony zsírrétegnek köszönhetően nem szárad ki sütés közben, változatos módon pácolható, így igazán zamatos végeredményt kaphatunk. Tarjából készül tradicionális ételünk is, a cigánypecsenye.

Lapocka és comb

A lapocka a sertés első combja, ez szintén egy rendkívül változatos módon felhasználható húsféle. Lehet sütni, párolni, kiváló pörkölt alapanyag, de készíthető belőle fasírt és kolbászhúsnak is használják. A comb szintén a sertés egyik legsokoldalúbban felhasználható része, egyben sütve vagy apróhúsként is ízletes ételek alapanyaga. A sertéscomb egyik legértékesebb része az ún. dió, ebből készül például a legfinomabb brassói aprópecsenye, de egyben sütve is kiváló. A felsál pedig a frissensültek „királynője”, például mennyei rántotthús süthető belőle. Lapockából és combból készül a húsvéti ételek elmaradhatatlan „kelléke”, a kötözött sonka.

A sertéshús ezen kívül számos készétel alapanyaga, belőle készül a legtöbb szalámi, kolbászféle vagy virsli.

Receptek

Stefánia szelet

Hozzávalók

 

  • 1,5 kg darált sertésdagadó
  • 2 db vízbe áztatott zsemle
  • 1 kisebb fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • frissen őrölt bors
  • 1 ek fűszerpaprika
  • 3 db tojás
  • 4-5 db főtt tojás

 

Elkészítés:

A darálthúshoz hozzátesszük az előre beáztatott majd jól kinyomkodott szétmorzsolt zsemléket, az apróra vágott vöröshagymát és a lereszelt fokhagymát.  Borssal, pirospaprikával, sóval ízesítjük, majd hozzátesszük a tojásokat. Jól kigyúrjuk.  A sütőformát jó alaposan kizsírozzuk.  Leteszünk egy réteget az összekevert darálthúsból, majd ráhelyezzük a főtt tojásokat, és végül befedjük a maradék hússal. 180 fokon előmelegített sütőben 2 órát sütjük. Ha azt látjuk, hogy nagyon pirulna, akkor a tetejét fedjük le, hogy ne égjen meg.

Lucskos káposzta

Hozzávalók

  • 50 dkg sertésoldalas
  • 50 dkg sertéscomb
  • 1 közepes fej káposzta
  • 1 kk. csombor
  • 1 marék friss kapor
  • 1 közepes fej káposzta
  • só ízlés szerint
  • 2 tojássárgája
  • 2,5 dl tejföl

 

Elkészítés:

A sertéscomb külsejét lehártyázzuk.  A húsokat sós vízbe feltesszük főni. Csomborral és kaporral ízesítjük. Ha felforrt a főzőlé, akkor a habot leszedjük róla. Ezután lejjebb vesszük a hőfokot és letakarva főzzük.  Amikor kezd megpuhulni a hús, akkor hozzáadjuk a kockára vágott káposztát.  Ha a káposzta is megfőtt, eresztéket készítünk tejfölből és a tojássárgájából. Elzárjuk a lábos alatt a tüzet. Hőkiegyenlítés után öntjük az eresztéket a levesbe, majd lefedjük az edényt és pár percig pihentetjük. Friss kaporral tálaljuk. 

 

Tölött dagadó

Hozzávalók

  • 60-70 dkg sertésdagadó
  • 50 dkg darált sertésdagadó
  • 2 ek. fűszerpaprika
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • frissen őrölt bors
  • 2 ek. sertészsír

Elkészítés:

 A darálthúshoz sót, borsot, pirospaprikát és fokhagymát teszünk, majd alaposan összegyúrjuk. Az így elkészült tölteléket a már előre felszúrt és előkészített dagadóba töltjük. Hústűvel lezárjuk a dagadó végét és besózzuk. Kisütött sertészsírral kikenjük a tepsit, majd beletesszük a dagadót és megkenjük a külsejét is zsírral. 220-240 fokon 20 percre betesszük a sütőbe, majd 160 fokon letakarva lassan puhára sütjük.

 

Hirtelen sült karaj

Hozzávalók

  • 4 vastag szelet sertéskaraj
  • a pácoláshoz 3,5 %-os sóoldat
  • frissen őrölt bors
  • 5 dkg vaj
  • 2 ek. sertészsír

 

Elkészítés:

A hártyát levágjuk a húsokról. Készítünk egy 3,5%-os sóoldatot és egy éjszakára beletesszük a húsokat. Egy öntöttvasedényben zsírt felhevítünk. Amíg melegszik a zsír, a húsokat papírtörlővel szárazra töröljük. Amikor elkezd füstölni a zsiradék beletesszük a karaj szeleteket és kérget sütünk rájuk. Figyeljünk arra, hogy kérgezés közben ne szurkáljuk a húst, mert akkor elveszti a nedvességtartalmát és száraz lesz.  Közben a sütőt 180 fokra melegítjük. Amikor kérgesre sültek a hússzeletek áttesszük őket egy tepsibe.  Borsot és vajat teszünk a tetejére és 8-10 perc alatt készre sütjük.

 

Májgombócleves

Hozzávalók

  • 2 szál sárgarépa
  • 2 szál fehérrépa
  • ½ fej karalábé
  • 1 szál paszternák
  • 1 fej fokhagyma
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 ek. olívaolaj

 

A májgombóchoz:

  • 30 dkg sertésmáj
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 csokor petrezselyem
  • 2 db szikkadt zsemle
  • 2 db tojás
  • zsemlemorzsa
  • só, bors

 

 

Elkészítés:

Először elkészítjük a zöldséglevest. Kevés olívaolajon megdinszteljük a kockára vágott hagymát, közben felvágjuk a zöldségeket. Amikor megdinsztelődött a hagyma hozzáadjuk a felvágott zöldségeket. Amíg a zöldségek megfőnek, felvágjuk a májhoz is a hagymát, és kevés olívaolajon elkezdjük megdinsztelni. Amikor a zöldségek alatt az olaj szép aranysárga, felöntjük vízzel és tovább főzzük.  Közben a két zsemlét vízbe áztatjuk. A máj egyik felét lakapjuk a másik felét apróbb darabokra vágjuk. Ha hártyát találunk rajta, azt vágjuk le. A zsemléket kifacsarjuk és a májhoz adjuk. Hozzátesszük a kihűlt dinsztelt hagymát, a tojásokat, sót, borsot, és egy nagy csokor friss petrezselymet (szárastól aprítva), majd jól elkeverjük. Zsemlemorzsával beállítjuk a keménységét. Állni hagyjuk. Amikor jól formázható lesz, gombócokat készítünk és beletesszük a levesbe. 5 perc alatt készre főzzük.